Baktériumok, gombák

 

A természettel összhangban levÅ‘ kert talajában és a komposztálóban is, milliószám fordulnak elÅ‘ hasznos baktériumok és gombák, melyek hÅ‘termelés mellett aprítják a nyersanyagot. 1 gramm talajban akár százmillió is lehet a baktériumok száma. A föld és az érett komposzt friss, földillatát a sugárgombák okozzák, Å‘k a nehezen lebontható vegyületeket bontják. A gombák egy része szintén lebontja a nehezen lebontható anyagokat, például a cellulózt és a lignint.

 

Ostoros egysejtűek és amÅ‘bák

 

A talajban és a komposztálóban elÅ‘forduló leapróbb állatok olyan egysejtűek, melyek algákkal, gombákkal, növényi maradványokkal vagy egyéb egysejtűekkel táplálkoznak. Több millió lehet belÅ‘lük egy maréknyi földben, a talajszemcséket körülvevÅ‘ vékony vízrétegben élnek.

 

Ászkarákok

 

Érdekességük, hogy valódi szárazföldi körülmények között fejlÅ‘dÅ‘ rákok. Nem tudnak védekezni a párolgás ellen, ezért magas páratartalmú, védett helyre van szükségük. Fadarabok, kövek, lombréteg alatt tanyáznak. Korhadó növényi maradványokkal, gombákkal, lehullott lombbal táplálkoznak, vájkálásukkal természetes szellÅ‘zÅ‘rendszereket hoznak létre a talajban. A komposztálóban akkor fordulnak elÅ‘, ha az inkább száraz.

 

Ezerlábúak, százlábúak

 

Friss lombaprítékkal, korhadó faanyagokkal táplálkoznak, a gilisztákhoz hasonlóan tápcsatornájukban keverik a szerves és az ásványi talajrészecskéket. A százlábúakkal a lehullott lomb, fadarabok, nagyobb kövek alatt vagy a komposztálóban találkozhatunk, ahol ragadozó életmódot folytatnak, apró élÅ‘lényeket fogyasztanak.

 

Giliszták

 

A giliszták rendkívül hasznos talajlakó szervezetek. Táplálkozásuk során felszívják a mikroorganizmusok által már bomlásnak indult szerves anyagokat, mészmirigyeik segítségével növelik a táplálék pH-értékét. A táplálék felvételekor bélcsatornájukban felszaporodnak az emésztést segítÅ‘ baktériumok, és alaposan elkeverednek a szerves és ásványi részecskék. Az ürülékükben található baktériumok a gilisztán kívül is további tápanyagokat tárnak fel. A giliszták ürülékében rendkívül koncentráltan vannak jelen a tápanyagok.

 

A giliszták természetes szellÅ‘ztetÅ‘rendszereket hoznak létre a talajban, akár 2 m mélységig vájják hálózatszerű járataikat. Mélyebb járataikból humuszban gazdag földet szállítanak a magasabb talajrészekbe, a felsÅ‘ rétegekbÅ‘l elhalt szerves anyagokat húznak járataikba. Járataik falát váladékukkal vonják be, így azzal megszilárdítják a járatok falát. A giliszták a talajban gyakorlatilag egy szellÅ‘ztetÅ‘rendszert építenek ki, növelve vele a talaj vízfelvevÅ‘ képességét.

 

Hasznos rovarok

 

A természetközeli kertben rengeteg rovar fordul elÅ‘, melyek közül a méhek és a posztméhek nagyban hozzájárulnak a haszonnövények beporzásához, jobb termékenyüléséhez. A katicabogár lárvák és a kifejlett egyedek levéltetvek tömegét fogyasztják el a kertben, a fátyolkák lárvái szintén levéltetvekkel táplálkoznak. A fürkészdarazsak petéiket rovarlárvákba, például az almamoly hernyójába rakják. A hernyókból kikelÅ‘ lárvák elfogyasztják a gazdaállatot. A rovarok számára nagyon fontos, hogy legyen a kertben megfelelÅ‘ búvóhely, ami a tél alatt is elengedhetetlen.

 

Készítsünk rovarhotelt!

Az úgynevezett rovarhotel vagy darázsgarázs a különfélébb anyagokból készülhet. Minél többféle anyagot választunk, annál többféle lakóra számíthatunk. A rovarházikó alapja egy stabil váz legyen, ami lehet fából vagy talajra téve téglából, kövekbÅ‘l. A vázba tegyünk lyukas téglát, feldarabolt nádat, bambusznádat, cserepeket, fakérget, ágakat, különbözÅ‘ terméseket, makkot, gesztenyét, tobozt. A rovarhotelt helyezzük esÅ‘tÅ‘l és széltÅ‘l védett helyre. Tehetünk egyet a talajra és egyet magasabbra is, így egész más összetételű rovarközösségeket vonzhatunk a kertünkbe.

 

Énekes madarak

 

A rigók, a harkályok, a cinkék, a vörösbegyek, a fecskék, a rozsdafarkúak, az ökörszemek levéltetvekkel, hernyókkal, rovarokkal, apró csigákkal táplálják fiókáikat. A kertbe csalogathatjuk az énekesmadarakat, ha odúkat, etetÅ‘ket és itatókat helyezünk ki számukra, valamint, ha télen folyamatosan gondoskodunk az élelmükrÅ‘l. Az odúkat mindig vízszintesen helyezzük el, valamint az etetÅ‘ket és az itatókat is tegyük olyan helyre, ahol a macskák nem férnek hozzájuk.

 

Halak, békák, gyíkok

 

Egy kerti tó szintén izgalmas élÅ‘lényeket vonzhat a kertbe, rovarokat, és olyan kétéltűeket, mint az unkák, a barna varangy vagy a gyepi béka, melyek rovarokat, csigákat, csigatojásokat fogyasztanak. A tóban élÅ‘ halaknak köszönhetÅ‘en nem kell tartanunk a szúnyoglárvától sem. Meleg falak, sziklakertek lakói a gyíkok. Szintén rendkívül hasznos élÅ‘lények, táplálékuk rovarokból, rovarpetékbÅ‘l, csigákból áll.

 

Denevérek, sünök

 

Talán nem is gondolnánk, de a denevérek több ezer rovart, szúnyogokat, cserebogarakat és éjszakai pillangókat fogyasztanak el éjszakánként. A kertben tanyázó sünök egerekre, csigákra, rovarokra vadásznak. Ahhoz, hogy a kertben maradjanak, Å‘sszel dobáljunk egymásra gallyakat, nagyobb fadarabokat, lehullott lombot, de egy nem bolygatott farakás is megteszi.