Hasznos kerti állatok

A természetközeli kertgazdálkodásban számtalan hasznos élőlény találja meg életterét, melyek legnagyobb része parányi, szemmel láthatatlan. A fenntartható kertben, a szabad természethez hasonlóan érvényesül a tápanyagok körforgása, megfelelően működik a tápláléklánc.

Baktériumok, gombák

 

A természettel összhangban levő kert talajában és a komposztálóban is, milliószám fordulnak elő hasznos baktériumok és gombák, melyek hőtermelés mellett aprítják a nyersanyagot. 1 gramm talajban akár százmillió is lehet a baktériumok száma. A föld és az érett komposzt friss, földillatát a sugárgombák okozzák, ők a nehezen lebontható vegyületeket bontják. A gombák egy része szintén lebontja a nehezen lebontható anyagokat, például a cellulózt és a lignint.

 

Ostoros egysejtűek és amőbák

 

A talajban és a komposztálóban előforduló leapróbb állatok olyan egysejtűek, melyek algákkal, gombákkal, növényi maradványokkal vagy egyéb egysejtűekkel táplálkoznak. Több millió lehet belőlük egy maréknyi földben, a talajszemcséket körülvevő vékony vízrétegben élnek.

 

Ászkarákok

 

Érdekességük, hogy valódi szárazföldi körülmények között fejlődő rákok. Nem tudnak védekezni a párolgás ellen, ezért magas páratartalmú, védett helyre van szükségük. Fadarabok, kövek, lombréteg alatt tanyáznak. Korhadó növényi maradványokkal, gombákkal, lehullott lombbal táplálkoznak, vájkálásukkal természetes szellőzőrendszereket hoznak létre a talajban. A komposztálóban akkor fordulnak elő, ha az inkább száraz.

 

Ezerlábúak, százlábúak

 

Friss lombaprítékkal, korhadó faanyagokkal táplálkoznak, a gilisztákhoz hasonlóan tápcsatornájukban keverik a szerves és az ásványi talajrészecskéket. A százlábúakkal a lehullott lomb, fadarabok, nagyobb kövek alatt vagy a komposztálóban találkozhatunk, ahol ragadozó életmódot folytatnak, apró élőlényeket fogyasztanak.

 

Giliszták

 

A giliszták rendkívül hasznos talajlakó szervezetek. Táplálkozásuk során felszívják a mikroorganizmusok által már bomlásnak indult szerves anyagokat, mészmirigyeik segítségével növelik a táplálék pH-értékét. A táplálék felvételekor bélcsatornájukban felszaporodnak az emésztést segítő baktériumok, és alaposan elkeverednek a szerves és ásványi részecskék. Az ürülékükben található baktériumok a gilisztán kívül is további tápanyagokat tárnak fel. A giliszták ürülékében rendkívül koncentráltan vannak jelen a tápanyagok.

 

A giliszták természetes szellőztetőrendszereket hoznak létre a talajban, akár 2 m mélységig vájják hálózatszerű járataikat. Mélyebb járataikból humuszban gazdag földet szállítanak a magasabb talajrészekbe, a felső rétegekből elhalt szerves anyagokat húznak járataikba. Járataik falát váladékukkal vonják be, így azzal megszilárdítják a járatok falát. A giliszták a talajban gyakorlatilag egy szellőztetőrendszert építenek ki, növelve vele a talaj vízfelvevő képességét.

 

Hasznos rovarok

 

A természetközeli kertben rengeteg rovar fordul elő, melyek közül a méhek és a posztméhek nagyban hozzájárulnak a haszonnövények beporzásához, jobb termékenyüléséhez. A katicabogár lárvák és a kifejlett egyedek levéltetvek tömegét fogyasztják el a kertben, a fátyolkák lárvái szintén levéltetvekkel táplálkoznak. A fürkészdarazsak petéiket rovarlárvákba, például az almamoly hernyójába rakják. A hernyókból kikelő lárvák elfogyasztják a gazdaállatot. A rovarok számára nagyon fontos, hogy legyen a kertben megfelelő búvóhely, ami a tél alatt is elengedhetetlen.

 

Készítsünk rovarhotelt!

Az úgynevezett rovarhotel vagy darázsgarázs a különfélébb anyagokból készülhet. Minél többféle anyagot választunk, annál többféle lakóra számíthatunk. A rovarházikó alapja egy stabil váz legyen, ami lehet fából vagy talajra téve téglából, kövekből. A vázba tegyünk lyukas téglát, feldarabolt nádat, bambusznádat, cserepeket, fakérget, ágakat, különböző terméseket, makkot, gesztenyét, tobozt. A rovarhotelt helyezzük esőtől és széltől védett helyre. Tehetünk egyet a talajra és egyet magasabbra is, így egész más összetételű rovarközösségeket vonzhatunk a kertünkbe.

 

Énekes madarak

 

A rigók, a harkályok, a cinkék, a vörösbegyek, a fecskék, a rozsdafarkúak, az ökörszemek levéltetvekkel, hernyókkal, rovarokkal, apró csigákkal táplálják fiókáikat. A kertbe csalogathatjuk az énekesmadarakat, ha odúkat, etetőket és itatókat helyezünk ki számukra, valamint, ha télen folyamatosan gondoskodunk az élelmükről. Az odúkat mindig vízszintesen helyezzük el, valamint az etetőket és az itatókat is tegyük olyan helyre, ahol a macskák nem férnek hozzájuk.

 

Halak, békák, gyíkok

 

Egy kerti tó szintén izgalmas élőlényeket vonzhat a kertbe, rovarokat, és olyan kétéltűeket, mint az unkák, a barna varangy vagy a gyepi béka, melyek rovarokat, csigákat, csigatojásokat fogyasztanak. A tóban élő halaknak köszönhetően nem kell tartanunk a szúnyoglárvától sem. Meleg falak, sziklakertek lakói a gyíkok. Szintén rendkívül hasznos élőlények, táplálékuk rovarokból, rovarpetékből, csigákból áll.

 

Denevérek, sünök

 

Talán nem is gondolnánk, de a denevérek több ezer rovart, szúnyogokat, cserebogarakat és éjszakai pillangókat fogyasztanak el éjszakánként. A kertben tanyázó sünök egerekre, csigákra, rovarokra vadásznak. Ahhoz, hogy a kertben maradjanak, ősszel dobáljunk egymásra gallyakat, nagyobb fadarabokat, lehullott lombot, de egy nem bolygatott farakás is megteszi.

2021.08.17