A tápanyagok körforgása az erdő mintájára

 

Kiemelkedő szerepet tölt be a fenntartható kertben a komposzt, melyet a kertben és a konyhában keletkező növényi maradványokból hasznos talajlakó szervezetek sokasága állít elő. Az érett komposzt a növények számára kielégítő tápanyagtartalmú nyersanyagot tartalmaz, felpezsdíti a talaj élővilágának aktivitását, valamint magas rosttartalmának köszönhetően kitűnő a vízmegtartó képessége, ezért a vetés és a palántázás során is jól használható. A komposzt a talaj felső rétegébe keverve javítja a talaj minőségét és szerkezetét, és humusszal látja el a talajt. Az ilyen talajban a növények gyökerei sokkal könnyebben tudják felvenni a talajban található tápanyagokat.

 

A komposztálás folyamata a szemmel láthatatlan baktériumoktól és gombáktól kezdve, az állati egysejtűeken és apró állatokon át egészen a százlábúakig, az ászkarákokig vagy a gilisztákig, számtalan talajlakó élőlénynek köszönhető. Sok élőlény egy-egy meghatározott nyersanyagcsoport lebontására specializálódott. A komposztálás kezdetén a legkisebb élőlények munkálkodnak. Nagy hőtermelés mellett baktériumok és gombák aprítják a nyersanyagot. A hőmérséklet csökkenésekor a sugárgombák lépnek színre, melyek az olyan nehezen bontható anyagokat, mint a lignin és a cellulóz bontják le. Az elhalt növényi maradványokból, baktériumokból, gombákból táplálkozik számtalan egysejtű állat, apró méretű állatok, mint például a fonalférgek vagy az atkák. Ezekkel rablóatkák, százlábúak, pókok és különböző bogarak táplálkoznak.

 

Növényi maradványokat fogyasztanak az ászkák és a giliszták. A giliszták felszívják a mikroorganizmusok által bomlásnak indult szerves anyagokat, mészmirigyeik segítségével a táplálék pH-értéke növelik. A táplálék felvétele után bélcsatornájukban felszaporodnak az emésztést segítő baktériumok, a szerves és ásványi részecskék alaposan elkeverednek. A giliszta ürüléke nagyon koncentráltan tartalmazza a tápanyagokat, a tápcsatornából ürülő baktériumok a gilisztán kívül további tápanyagokat tárnak fel a talajban.

 

A komposztáló helye a kertben

 

A komposztálódás folyamata soha nem lehet rothadás. Ahhoz, hogy megfelelő komposztot kapjunk korhadásnak kell zajlania, ezért a komposztáló helyét körültekintően ki kell választanunk a kertben. A komposztálót telepítsük a kert félárnyékos és szélvédett részébe, mert a túl nagy meleg vagy hideg gátolja a komposztálóban szaporodó élőlények aktivitását, a szél vizet és meleget von el, így a komposztáló könnyen kiszáradhat.

 

A komposztáló helyének kiválasztásakor fontos szempont, hogy a komposztáló könnyen megközelíthető helyen legyen, körbe tudjuk járni, a komposztálóhoz vezető út lehetőleg szilárd burkolatú legyen, hogy nedves időben is könnyen hozzá tudjunk férni. A komposztálót a legjobb csupasz talajra telepíteni, mert így átjárható lesz a talajban élő hasznos organizmusok számára. A legalsó réteg a víz elvezetésére szolgáljon, így megakadályozzuk a komposztáló túlzott nyirkosodását, nedvesedését. A legjobb, ha a komposzt aljába durvára vágott vesszők és gallyak kerülnek.

 

A megfelelő aprítógép kiválasztása

 

A komposztálás folyamata annál gyorsabban megy végbe, minél kisebbre aprítjuk a komposztálóba kerülő növényi hulladékot. Nagy segítség a kertben keletkező növényi hulladék (gallyak, levágott sövény, avar, gyomnövények) aprításában egy erős aprítógép, melynek használatával könnyedén rendet teremthetünk a ház körül. A komposztálás folyamata akár hónapokkal gyorsabban megy végbe, ha a komposztra nem nagy növényi részeket, hanem apróra vágott növényi hulladékot teszünk.

 

Az aprítógép kiválasztásakor fontos átgondolnunk a kertben keletkező szerves anyag mennyiségét és azt is, hogy csak fásszárú vagy lágyszárú növényeket is bele akarunk e tenni. Bár valamennyi STIHL aprítógép zajcsillapító tölcsérrel rendelkezik, amely csendesebb működést tesz lehetővé, zajérzékeny területeken esetében a különösen csendes GHE 105 nagy teljesítményű elektromos komposztáló-aprító gép a legideálisabb. Az aprítógép tépőfogas tárcsával, megfordítható aprítókéssel, szárnyas késsel és alumínium ellentárcsával ellátott, kerten belüli szállítása nagyon egyszerű a kerekeknek és a nagy fogantyúknak köszönhetően. Praktikus, lóhere alakú nyílása az elágazó gallyak betöltésére is alkalmas, míg a négyzet alakú nyílás a lágyszárú növényi hulladék (pl. gyomnövények, lomb, gyümölcs, zöldség) aprítására szolgál.

 

A kert gondozásának és a komposztálás egyszerűsítésének érdekében egyre több önkormányzatnál, kertészközösségnél lehet kibérelni aprító- komposztálógépet. Mivel az aprítógépet a legtöbb kertben nem kell napi szinten használni, az is megoldás lehet, ha több kerttulajdonos áll össze, és közösen vásárolnak meg egy profi aprítógépet, majd beosztják, hogy ki, mikor fogja használni azt.

 

Mi kerülhet a komposztálóba, mit ne dobjunk bele?

 

A komposztálással akár 15-30%-kal kevesebb szemetet fogunk a szemétgyűjtőbe dobni. A komposztálóba tehetjük a növényi eredetű háztartási hulladékot és az egészséges kerti növényhulladékot. A legjobb, ha nagyjából azonos mennyiségű magas- és alacsony nedvességtartalmú hulladékot teszünk a komposztálóba. Magas nedvességtartalmú szerves anyagok a gyümölcsök, zöldségfélék, míg szárazabb növényi hulladék például a lehullott, elszáradt lomb és az apróra vágott gallyak. A kertből származó növényi hulladékot (gallyakat, leveleket, a lenyírt sövényt, a fűnyesedéket, a gyomnövényeket) minél apróbbra vágva tegyük a komposztálóba.  

 

A konyhában keletkező szerves hulladékok közül a komposztálóba kerülhet a gyümölcs- és zöldségmaradék, a maghéjak, a natúr papírhulladék, a tojáshéj, a kávézacc és a lefőzött szálas tea. Nem szabad a komposztálóba tenni az állati eredetű ételmaradékokat, húst, halat, csontokat vagy tejtermékeket. Ne a komposztálóba dobjuk a háziállatok ürülékét, a színes papírt, a porszívózsák tartalmát.

 

Mikor érett a komposzt?

 

A növények számára az érett komposzt a megfelelő. A nyers komposzt tápanyagokban gazdag, de sok tápanyag nem kötődött még le benne tartós vázba, struktúrába. Bár azonnal rendelkezésre áll a növények számára, de nagyon könnyen kimosódik a talajból. A friss vagy nyers komposzt néhány hónap alatt érett komposzttá alakul, amelyben a tápanyagok már szilárdabban kötődnek a talaj huminanyag részeihez. Ha szeretnénk tudni, hogy a komposzt megfelelően érett e már, az úgynevezett zsázsa tesztet érdemes elvégeznie. Ehhez egy kis, alacsony tálba tegyünk a komposztból és erre szórjunk zsázsamagot, a tálat takarjuk le, tartsuk nedvesen. A zsázsamagok 3-4 nap múlva csírázni kezdenek. Ha a csírázó növények egyenetlenül fejlődnek, sárga vagy barna színűek, akkor a komposzt még nem érett meg teljesen.

 

A podcast már elérhető a legnépszerűbb felületeken, így YouTube-on, Spotify-on és Apple Podcastok-on is.

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=...

Spotify: https://open.spotify.com/episode/7vIQ...

Apple Podcastok: https://podcasts.apple.com/hu/podcast...