Miért olyan hasznos a komposzt?

A komposzt a legkönnyebben előállítható, legolcsóbb és a legtermészetesebb tajjavító módszer. Hasznos tápanyagokkal tölti fel a talajt, a benne található mikroorganizmusok fokozzák a talaj aktivitását. Ráadásul a komposztban sok olyan mikroorganizmus található, amely megóvja a növényeket a különféle kórokozóktól. A komposzt a vetés és a palántázás során is jól használható, mert magas rostartalma miatt remek a vízmegtartó képessége. A komposzt a talaj felső rétegébe keverve javítja a talaj minőségét és szerkezetét, és humusszal látja el a talajt. Az ilyen humuszos talajban a növények gyökerei sokkal könnyebben tudják felvenni a talajban található tápanyagokat.

 

Hogyan készítsünk komposztálót?

Szerencsére a komposztáló elkészítése nem bonyolult, még akkor sem, ha úgy döntünk, magunk állítjuk össze. Kaphatók kész komposztáló berendezések is. Vannak nagyobb méretű, műagyanyag komposztálók, ezek egy nagyobb szemetes kukára hasonlítanak, de olyan egyszerűbb komposztálót is beszerezhetünk, amely egy dróthálóból lett kialakítva. Illetve méretre szabott fadeszkákból vagy újrahasznosított, faforgácsból álló elemekből is elkészíthetjük. Ha úgy döntünk, hogy a komposztálót magunk állítjuk össze, akkor három anyag típus van, ami a leginkább szóba jöhet: a fa, a tégla és a drótháló. Az összeállítás során fontos, hogy a komposztáló oldalt is át tudjon szellőzni, mert a komposztálás folyamata csak oxigén jelenlétében tud végbe menni.

 

Hova tegyük a komposztálót a kertben?

Az első szempont, hogy olyan eldugott helyet keressünk a komposztálónak, ahol nincs szem előtt. A legjobb egy árnyékos, félárnyékos hely, ahol leginkább csak szórt fény éri, például nagyobb fák árnyékában. Arra is figyeljünk, hogy olyan helyre tegyük, ahol könnyen meg tudjuk közelíteni, talicskával vagy nagyobb vödrökkel is könnyen odajussunk. Ha a komposztáló nehezen megközelíthető helyen van, nem biztos, hogy napi szinten lesz kedvünk rádobnunk a növényi hulladékot, és gondoljunk arra is, hogy később a kész komposztot is vissza kell majd hordanunk a kertbe.

 

Aprítsuk kisebbre a komposztálóba kerülő szerveshulladékot!

A komposztálás általában 1-2 évig tart, de vannak praktikák, amikkel gyorsítható a folyamat. Az egyik ilyen bevált tipp a komposzt keverése, forgatása, a másik pedig, hogy minél kisebbre aprítjuk a komposztálóba kerülő szerves hulladékot. A földigiliszták, a százlábúk és a különböző rovarlárvák is segítik a gyorsabb komposztálást. A növényrészek felaprítása azért hasznos, mert minél kisebb a szerves hulladék, annál nagyobb felületen érintkezik a levegővel, annál gyorsabban bomlik le. A komposztálóba ne rétegezve, hanem összekeverve, vegyesen kerüljenek a magas és az alacsony nedvességtartalmú szerves hulladékok.

A növényi hulladék gyors és hatékony aprítását az aprítógépek teszik lehetővé. Az aprítógépek elbánnak a gallyakkal, a levágott sövényrészekkel, de az avart, a fűnyesedéket és az egyéb növényi részeket is apróra vághatjuk a segítségükkel. A kisméretűre darabolt növényrészeket ezután a komposztálóra tehetjük. A STIHL aprítógépek nyílása úgy van kialakítva, hogy az elágazó gallyak is könnyen beleférjenek. Kétféle típust különböztetünk meg. Az egyik a forgótárcsás aprító-komposztáló gép, amely a lágyszárú és a fásszárú növények aprítására is alkalmas. A másik típus viszont csak fásszárú növényi hulladék (ágak, gallyak, vesszők) vágására ajánlott, ez a gép fogaskerekes törőhenger segítségével aprítja a fát mulcsszerű végtermékké. Az aprítógépeken található kerekeknek köszönhetően a gépek könnyen mozgathatók a kertben. A STIHL GHE 140 L kompakt elektromos kerti aprítógép előnye, hogy egy 60 literes tartályba gyűjti az apróra zúzott növényi hulladékot.

 

Mit tehetünk és mit nem a komposztálóba?

Gyakorlatilag a kertben keletkező összes -egészséges- növényi hulladékot a komposztlóba tehetjük. Az apróra vágott gallyakat, leveleket, a lenyírt sövényt, a fűnyesedéket, a gyomnövényeket. Próbáljunk meg azonos mennyiségű magas- és alacsony nedvességtartalmú hulladékot tenni rá. Magas nedvességtartalmúak a gyümölcsök, zöldségfélék, szárazabb növényi hulladék például a lehullott, elszáradt lomb és a gallyak. A beteg növényi részeket ne tegyük a komposztálóba. A gyümölcsfákon maradt vagy a fa alá hullott moníliás, apró gyümölcsöket, amiket gyümölcs múmiáknak is szoktunk nevezni, külön gyűjtsük vagy égessük el. A beteg növényi részeken megtelepedett kórokozók egy része a komposztálás folyamán sem pusztul el, és ezek később újra fertőzhetnek.  

A kertben a komposztálóba való növényi hulladék összegyűjtését úgy oldhatjuk meg, ha van egy-két vödör, amiben addig gyűjtjük a szerves anyagokat, amíg meg nem telnek. Amikor a vödrök tele vannak, akkor öntjük ki belőlük a nagyobb adag szerves hulladékot a komposztálóra. A vödör aljába érdemes vizet önteni, mert így a szerves hulladék nem fog a beleragadni. A lakásban is hasonlóan járhatunk el. Jó, ha van egy kisebb méretű szemeteskuka, amiben csak a komposztálóba valót gyűjtjük. Amikor ez megtelik, kivihetjük a komposztálóba. 

A konyhában keletkező szerves hulladékok közül a komposztálóba tehetjük a zöldséghéjat, a zöldség-, gyümölcs- és fűszernövény maradékot, a magokat, a maghéjakat (tökmaghéj, napraforgóhéj, dióhéj). A déli gyümölcsök héját viszont nem ajánlott beletenni, így a banán-, a narancs- vagy a citromhéjat csak akkor dobjuk rá, ha tudjuk, hogy az kezeletlen, bio. Ennek az az oka, hogy ezeknek a gyümölcsöknek a héját olyan vegyületekkel kezelik, amik gátolják a komposztálás folyamatát segítő mikroorganizmusok aktivitását.

A tojáshéjat, a kávézaccot és a lefőzött szálas teát a komposztálóba tehetjük, valamint a natúr papírhulladékot is. Nem szabad viszont az olyan papírt a komposztálóba tenni, ami színes vagy fényes, például a szalvétát vagy az újságpapírt. Állati eredetű ételmaradékokat, húst, halat, csontokat vagy tejtermékeket se tegyünk a komposztálóba, mert az ilyen ételek odavonzzák az egereket, patkányokat, és ezek különböző fertőzéseket terjeszthetnek. Ugyanígy a háziállatok ürülékét se tegyük a komposztálóba, sőt a porszívó porzsákját se rázzuk rá és a sütőolajat se öntsük oda.

 

Mire használhatjuk az érett, kész komposztot?

Onnan tudjuk, hogy a komposztunk megérett, hogy vagy illatmentes vagy illata az erdei talajhoz hasonlít. Az érett komposzt barna színű, morzsalékos, laza állapotú. Mielőtt felhasználnánk a komposztot, rostáljuk át, mert maradhatnak benne olyan nagyobb növénymaradványok, amik még nem bomlottak le, de így a komposztban kikelt kártevő rovarok lárváit (például pajorok) is összegyűjthetjük. A komposzt a legjobb közeg, amibe a zöldségfélék, fűszernövények magjait vethetjük. A növények átültetésekor, új növények telepítésekor is használhatjuk az ültetőgödörbe szórva. A dísznövények, fák, bokrok tövébe terítve a csapadékkal mosódik be a talajba.

 

A "KertÉRTŐK - Az otthon kertészkedők műsora" podcast már a legnépszerűbb felületeken a Spotify-on és az iTunes-ban is elérhető.