Mely növényeket kell megmetszeni? 

Metszés alatt értjük a fásszárúak egyes részeinek visszavágását vagy tőből eltávolítását. A metszés oka lehet virágrügyképződés- és a termésmennyiség szabályozása, a növény alakjának alakítása, a fák koronájának fenntartása, a fa karbantartása vagy az ifjítás. A metszés célja továbbá a növények termő- (generatív részek) és zöld részeinek (vegetatív részek) optimális egyensúlyának megteremtése. A jól alakított metszés azt is segíti, hogy a növény minden része elegendő fényhez jusson. Rendszeresen, vagy ritkábban, de a legtöbb fásszárú növényt metszeni kell a kertben. 

 

A gyümölcsfák metszése

A gyümölcsfák metszését mindenekelőtt előzze meg a fa habitusának, igényeinek meghatározása, de fontos a kívánt koronaforma megállapítása is.  A gyümölcsfák vázágainak kialakításakor törekedjünk rá, hogy az ágak nagyjából 45-50°-os szöget zárjanak be a törzzsel.

Míg tavasszal a csonthéjasok (szilva, kajszi, meggy, cseresznye) vesszőit kétharmadára, az almatermésűek (alma, körte) vesszőit egyharmadára vágjuk vissza, addig ősszel csak az alakító, ritkító metszéseket végezzük el. Fontos, hogy a kevés termést hozó fákat ne metsszük meg erősen, hogy a következő évre több termőrész alakulhasson ki rajtuk.

 

Csonthéjasok őszi metszése

Ahhoz, hogy a következő évben bőven teremjenek, ősszel meg kell metszeni az őszibarackot, valamint a meggy- és cseresznyefákat. A túl nagyra nőtt vezérágakat is ilyenkor vágjuk ki, de a rügy nélküli hajtásokat, és a túl sűrűn álló hajtásokat is metsszük ki. Az őszibarack zöldválogatása során vágjuk ki a vízhajtásokat és lazítsunk a túl sűrűn álló hajtásokon. A vízhajtások általában metszési sebek közelében alakulnak ki, ezek a hajtások kedvezőtlenül befolyásolják a termelés mennyiségét és minőségét. A vízhajtásokat jobb, ha minél előbb (tavasz végén, nyár elején) eltávolítjuk, mert ezek a hajtások sok vizet és tápanyagot vonnak el a növénytől. A csonthéjasok metszése után, a nagyobb méretű sebek helyét mindenképpen kezeljük. A diófát is ősszel kell megritkítani, koronaformáját kialakítani, mert tavasszal a metszési sebekből rengeteg nedvet elveszít.

 

Miért baj, ha egyáltalán nem metsszünk?

A metszetlen vesszőknek általában csak a csúcsrügyeiből és a csúcsrügy alatt található oldalrügyeiből fejlődik hajtás, mely gyenge vagy nem megfelelő hosszúságú. A vessző alsó rügyei nem fejlődnek ki, a vessző felső részén az oldalrügyekből rövid szártagú termőrészek hajtanak ki.

 

A fák sebkezelése

Nem csak a gyümölcsfák esetében, hanem a díszfáknál is fontos, hogy a nagyobb metszési felületeket kezeljük sebkezelő anyaggal. A fák maguk is bocsátanak ki ilyen anyagokat, ezt mézgának nevezzük (a tűlevelű növények a gyantát választják ki e célból). A kisebb sebek a mézga hatására gyorsan begyógyulnak, a nagyobb felületekhez (5-10 cm átmérőnél nagyobb) azonban általában szükség van az emberi beavatkozásra. A természetes sebkezelő szerek általában gyantából, méhviaszból és faggyúból állnak. A csonthéjasoknál fontosabb a sebkezelés, mint az almatermésűeknél, mert a csonthéjasok sebgyógyulása lassabb, valamint a betegségekkel szemben is fogékonyabbak.

 

Bogyósok őszi metszése

A több éves piros- és fekete ribizlibokrok öreg vagy felkopaszodott vesszőit vágjuk ki tőből. Erre a munkára az ágvágó olló a legalkalmasabb. A málna és a szeder töveket is fiatalítsuk meg, vágjuk ki tőből az idősebb vagy beteg vesszőket, hogy a következő évben bőséges és nagy szemű terméseket hozzanak.

 

Díszfák, díszbokrok

A legtöbb sövényt, például a tiszafát, a fagyalt vagy a madárbirset ősszel még formára nyírhatjuk, mert ezek jó fagytűrő dísznövények. A rózsabokrok legfeljebb egyharmadát metsszük vissza, majd takarjuk tövüket száraz gallyakkal, lehullott lombbal, védve így a növényeket az erős fagyoktól. Erőteljesebb visszavágásukkal várjunk tavaszig, mert a rózsák fagykárain tavasszal már nem tudunk segíteni.

 

Milyen szempontokat kell az őszi metszésnél figyelembe venni?

• Az őszi metszés során a gyümölcsfák esetében nincs szükség a tavaszihoz hasonló, intenzív metszésre, mert az őszi fagyok kárt okozhatnak a növényekben.
• Az olyan fagyérzékeny növényeket, mint például a fügét, ne metsszük meg ősszel, várjunk a metszéssel tavaszig.
• A metszésre használt eszköz, legyen az a metszőolló, az ágvágó vagy egy kisebb fűrész, mindig legyen éles és tiszta, mert így megakadályozhatjuk a fa sérülését, illetve az egyes fertőzések terjesztését.
• A metszés során -attól függően, hogy milyen típusú munkát végzünk – használjunk védőfelszerelést. Védőkesztyű mindig legyen rajtunk, és lehetőleg hosszú nadrágban legyünk a munkavégzés alatt, fűrészeléskor pedig ne feledkezzünk meg a védőszemüvegről.
• Lehet olyan fa, magasabb bokor a kertben, amelynek metszéséhez létrára kell állnunk. Ilyen esetben a munka előtt gondosan ellenőrizzük, hogy stabilan álljanak a létra lábai.

 

Milyen eszközökre van szükség a profi metszéshez?

A megfelelő metszési munkák elvégzéséhez kifogástalan szerszámokra és eszközökre van szükség. Az életlen eszközök sok maradandó sérülést okozhatnak a növényekben.

 

Metszőolló

Válasszunk olyan, könnyű, de erős és tartós, ergonomikus kialakítású metszőollót, amelynek markolata kényelmes fogású, nem csúszik rajta a kezünk. A metszőolló legyen összezárható, megakadályozva ezzel az esetleges sérüléseket. A metszőollóval általában 1,5-2 cm átmérőjű vesszőket, gallyakat tudunk metszeni. A két féle metszőollót különbözetünk meg, az ismertebb mellévágó- és a -kevésbé ismert- rávágó metszőollót. A mellévágó olló vágóéle az úgynevezett támasztópenge mellett záródik, míg a rávágó olló pengéje a támasztópengére ütközik. A rávágó olló nem alkalmas a vastagabb vesszők, ágak metszésére, ez leginkább a vékony, zöld vesszők vágására és a lágyszárúak metszésére alkalmas, vagy tökéletes például a rózsabokrok metszésére. A metszőollók karbantartása a rendszeres tisztításból, élezésből és olajozásból (olajos ronggyal áttörlés) áll. 

 

Ág- és gallyvágó olló

A hosszú nyeleiről (60-80 cm) híres ág- és gallyvágó ollók a nagyobb átmérőjű gallyak metszésére alkalmasak. Pengéik hasonlóak a metszőollóéhoz, használatuk viszont sokkal kisebb erőkifejtést igényel, melynek oka, hogy a hosszú nyél akár nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot.

 

Magassági ágvágók

A létrahasználatot válthatjuk ki a praktikus magassági ágvágókkal, magassági fűrészekkel. Az új eszközök teleszkópos nyéllel vannak ellátva, ami segíti az egyszerű használatot és a pontos munkát. A teleszkóposan nyitható nyélnek köszönhetően a magasabb fák, bokrok felső és belső ágaihoz is könnyen hozzáférünk.

 

Kézi fűrész

A fák gallyainak metszésére is alkalmasak a kézi fűrészek, amelyekkel a munka egyszerű, egy kézzel is elvégezhető. A jó fűrész nyele jó fogású, kézbe illő, könnyű. A nagyobb ágak vágására a kardfűrészek közül az íves hegyű fogazású fűrészek a legalkalmasabbak.

 

Hatékony metszés a GTA 26 ágvágóval

A STIHL újdonsága, a GTA 26 ágvágó, amellyel pillanatok alatt végezhetünk az akár 8–10 cm átmérőjű ágak metszésével, de a vékonyabb vesszők, gallyak vágására is alkalmas. Az akkumulátoros technológiának köszönhetően környezetbarát, valamint működés nagyon halk.

Mivel a GTA 26 nagyon könnyű, mindössze 1,2 kg, egy kézzel is használható. A lefűrészelt vesszők, ágak, rönkök felülete teljesen ép lesz, nem szálkásodik.

 

Az éles szerszámokat tartsuk biztos, zárt helyen, úgy, hogy a kisebb gyerekek semmiképp ne tudjanak hozzáférni!

 

Mi legyen a levágott nyesedékkel?

A lemetszett ágakat, vesszőket gyűjtsük össze és zúzzuk apróra. A vesszőket legegyszerűbben egy hatékony aprítógéppel tudjuk kisméretűre vágni. Ez a növényi zúzalék több mindenre is felhasználható vagy a komposztálóba tehető. Bedolgozhatjuk a talajba, pótolva ezzel a talaj tápelem tartalmát, szórhatjuk a fagyérzékeny növények tövére a tél előtt, hogy megvédjük őket a fagykároktól vagy tehetjük az új növények ültetésekor az ültetőgödörbe. A STIHL aprítógépei között kétféle típust különböztetünk meg. Az egyik a forgótárcsás aprító-komposztáló gép, amely a fásszárú növényi hulladék mellett a zöldhulladék aprítására is alkalmas. A másik típus viszont csak fásszárú növényi hulladék (ágak, gallyak, vesszők) vágására ajánlott, ez a gép fogaskerekes törőhenger segítségével aprítja a fát mulcsszerű végtermékké.

 

A "KertÉRTŐK - Az otthon kertészkedők műsora" podcast már a legnépszerűbb felületeken a Spotify-on és az iTunes-ban is elérhető.