Vegyszermentes növényvédelem, növénytársítások

A vegyszermentes konyhakertben termelt, saját terménynél nincs finomabb! Az előnyösen kialakított növénytársítások között sok olyan zöldségféle és fűszernövény van, amelyek váladékukkal, kipárolgó illatanyagaikkal távol tartanak bizonyos kártevőket, megelőzik betegségek kialakulását. A növényi trágyalevek ellenállóvá teszik a haszonnövényeket, de kártevők ellen is bevethetők.

Ásó és kapa helyett mulcsozás

 

A mulcsozással az erdő mintáját követjük, hatására finomszerkezetű, tápanyagokban- és humuszban gazdag lesz a kertben a talaj. A mulcs megőrzi a természetes csapadékot, a reggeli harmatot, így kevesebbet kell öntöznünk. A talajban élő számtalan mikroorganizmus és a nagyobb talajlakó élőlények, például a giliszták vagy az ászkarákok számára a mulcs táplálék, fogyasztásával morzsalékossá, lazává teszik a talajt, ezért sokkal kevesebb feladatunk lesz a talaj elmunkálásával. A mulcsnak remek gyomelnyomó hatása van, sokkal kevesebb gondunk lesz a gyomtalanítással. A termésünk sokkal tisztább marad, mint abban az esetben, ha a talajjal érintkezne, valamint a betakarítás is egyszerűbbé válik.

 

Csalántea & növényi levek a biokertben

 

A növényekből készült trágyalevek erőssé és ellenállóvá teszik a növényeket. A csalánból készített főzet az egyik legjobb természetes kondicionáló. Amellett, hogy ellenállóbá teszi a termesztett növényeinket, a gombás megbetegedéseket okozó kórokozók és bizonyos kártevő rovarok ellen is hatásos. A csalán mellé (ami a trágyalé legalább fele legyen) tehetünk körömvirágot, kamillát, bársonyvirágot, fekete nadálytövet, cickafarkot, levendulát, orvosi zsályát, bodzát, gyermekláncfüvet, sőt, vöröshagymát és fokhagymát is. 

 

Hidegen áztatás

 

A trágyaleveket friss és szárított növényi részekből is készíthetjük. 10 liter vízhez (a legjobb az esővíz) 1-1,5 kg friss vagy 20-30 dkg szárított alapanyagot adjunk. A vízbe áztatott növényi részeket körülbelül 1 hétig hagyjuk ázni, majd amikor már nincs a lé tetején hab, szűrjük le. Használhatjuk öntözésre, immunerősítésre az aktív növekedési szakaszban kéthetente vagy lombtrágyaként kártevők, kórokozók esetén. Használat előtt 1 liternyit hígítsunk 10 liter (eső)vízzel.

 

Főzés

 

Itt is igaz, hogy a legjobb, ha a főzetet esővízből tudjuk elkészíteni. Áztassunk 10 liter vízbe 1 kg friss vagy 20 dkg szárított csalánt 24 óráig. Főzzük közepes lángon 20-25 percig, majd szűrjük le, hagyjuk kihűlni. 1 liter főzetet 10 liter (eső)vízzel hígítsunk. 

 

Permetezzünk szakszerűen!

 

A biokertben a permetezés során csak megfelelő állapotú permetezőgépet használjunk, melyben korábban nem volt méreg. A permetezőt és a szűrőt minden használat után mossuk ki alaposan, tisztán tegyük el a helyére. A permetlé betöltése során használjunk szűrőt, hogy a nagyobb frakcióktól el ne duguljon a permetező fúvókája. A permetezést végezzük száraz, szélcsendes időben, a kora reggeli órákban. Ne permetezzünk, ha esőre van kilátás és a forró, száraz déli órákat is kerüljük. A permetezéskor ne csak a levelek színét, hanem a fonákát is érje a permetlé, mert számos kártevő és kórokozó itt telepedik meg. A permetezés során ne feledkezzünk meg a kalapról, a védőszemüvegről és a védőkesztyűről. Még a kisebb kertekben is ajánlott a permetezési napló vezetése. Jegyezzük fel a felhasznált szereket, a permetezés pontos időpontját, valamint azt is, hogy milyen növényeken alkalmaztuk.

 

Milyen permetezőt válasszunk?

 

STIHL permetezőgép kínálatában többféle permetezőgép megtalálható a legkisebb kertekbe ajánlottak kézi permetezőktől, a több hektáros területekre alkalmas nagy teljesítményű permetezőkig. Ergonomikus kialakítású, könnyen kezelhető, 1,5 l űrtartalmú, kézi permetező a STIHL SG 11, mely folyékony növényvédő szerek kijuttatásához ajánlott a kisebb kertekbe, teraszokra. A STIHL SG 31 kézi permetező, 5 literes tartállyal a közepes, nagyobb méretű kertekbe javasolt. Töltő tartálya 5 liter űrtartalmú, használat nagyon egyszerű a nagy töltőnyílásnak és a teleszkópos csővel ellátott ergonomikus elzáró szelepnek köszönhetően.

 

Növénytársítások a konyhakertben

 

A vegyeskultúrás konyhakertben a növények közötti természetes kölcsönhatásokat vesszük alapul. A fenntartható kertben nagyon praktikusak azok a növények, melyek egyszerre díszítenek és ehetőek vagy felhasználhatóak a konyhában. A konyhakertben egy szezonban egymást kövessék a nagy-, a közepes- és végül a kis tápanyagigényű növények. A kártevők és kórokozók ellen ültessünk aromás fűszernövényeket és egynyári virágos növényeket a konyhakert közelébe: zsályát, kakukkfüvet, levendulát, izsópot, bársonyvirágot, körömvirágot, sarkantyúkát. Ezeket érdemes a sorok közé vagy a sorok végébe ültetni. 

 

Jó szomszédok a kertben:

 

A salátafélék mellé ültetett zamatos turbolya távol tartja a levéltetveket és a hangyákat. A burgonya mellett a kömény elősegíti a gumók fejlődését. A kapor fokozza az uborka, a káposzta és a cékla ellenállóképességét, valamint segíti a sárgarépa és az uborkamagok gyors és optimális csírázását. A borsikafű elriasztja a babról a tetveket. A fokhagyma óvja a mellette levő szamócát, sárgarépát, paradicsomot a gombás megbetegedésektől. A rózsa mellé ültetett levendula távol tartja a levéltetveket és a hangyákat. A kerti bazsalikom odacsalogatja az uborkavirágot megporzó rovarokat, megelőzi a lisztharmatfertőzést. A körömvirág és a bársonyvirág elűzi a fonálférgeket a burgonyától és a paradicsomtól. A vöröshagyma távol tartja a répalegyet a sárgarépától. 

 

Ajánlott könyvek a témában:

Krumpach Erzsébet: A ​bőség kertje

Wolfram Franke: Biokert, Az öngyógyító vegyeskert

2021.07.30