1. Izsóp

Gyönyörű, kékben-lilában pompázó virágaival díszít a kerti izsóp (Hyssopus officinalis), melynek íze a kakukkfűhöz hasonló, teája antibakteriális hatású, remekül bevethető a légúti megbetegedések kezelésére. Az izsópot szabadföldön magról vetjük májusban, az éjszakai fagyok megszűntével, de tőosztással is szaporítható. Fél-egy méter magasra nő, a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Az izsóp fagyérzékeny, télen takarjuk le.

 

2. Kakukkfű

Aki nem kedveli a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) erőteljes kámforos ízét, választhatja a kertbe a kellemes illatú és aromájú citromkakukkfüvet (Thymus citriodorus). Mindkét növény termesztése hasonló, a napfényben gazdag területeket kedvelik, akár sziklakertbe is ültethetők. Bár a fagyokra kevésbé érzékenyek, januárban, februárban érdemes gondoskodni védelmükről. A kakukkfű cserépben is nevelhető gyógynövény, jól érzi magát a napos ablakpárkányokban, teraszokon.

 

3. Oreganó

A természetes antibiotikumként is emlegetett oreganó vagy más néven szurokfű (Origanum vulgare subsp. vulgare) az olasz konyha elengedhetetlen fűszernövénye, melynek teája az egyik legjobb antibakteriális hatással rendelkezik a gyógynövények között. Az oreganó a laza és jó vízáteresztő képességű talajt, a nagyfényben gazdag területeket kedveli. Könnyen szaporítható magról, a vetést fagymentes időben végezhetünk akár szabadfölbe is. Az oreganó cserépben is jól érzi magát, a terasz vagy ablakpárkány napos részét válasszuk neki.

 

4. Rozmaring

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) a mediterrán konyha egyik alapfűszere, egész évben használhatjuk frissen épp úgy, mint szárítva. Cserépben és szabadföldbe ültetve is tarthatjuk, de mivel fagyérzékeny télen a cserépbe ültetett rozmaringot tegyük fagyvédett helyre, szabadföldi termesztés esetén takarjuk le. Az öntözésre kevésbé érzékeny, de a napfényben gazdag területeket kedveli. Dugványozással szaporíthatjuk, ehhez a 10-12 cm hosszú hajtásokat virágzás után szedjük meg az anyanövényről, 2-2,5 cm mélyen dugjuk őket az előkészített talajba.

 

5. Tárkony

A citrusos-pikáns ízű tárkony (Artemisia dracunculus) rengeteg ételhez passzol, szószok és fűszeres ecet is készíthető leveléből. A tárkony vízigényes, ezért gondoskodjunk a jó vízelvezetésű talajról. Napos és szélvédett helyre ültessük, s mivel akár másfél-két méter magasra is megnőhet, ezzel mindenképp számoljunk, amikor a megfelelő helyet keressünk számára a kertben. A nyár végén, kora ősszel vágott kb. 10 cm hajtásokból készített dugványokat homokos talajba szúrjuk, tavasszal már új helyükre ültethetjük a meggyökeresedett hajátsokat.

 

6. Zsálya

Az orvosi zsályát (Salvia officinalis) a konyhában és gyógynövényként is sokszor használhatjuk. A zsálya leveléből készített főzet idegrendszer erősítő, emésztést segítő, izzadás csökkentő hatású. A zsályának a kert napos területei a legmegfelelőbbek, az öntözésre nem érzékeny, jól tűri a szárazságot. Kora ősszel vágjuk vissza a hajtásokat 10-15 cm-re, télen takarjuk le a teljes növényt száraz lombbal, mert a zsálya fagyérzékeny. A levágott, 10-12 cm-es hajtások ideálisak dugványok készítésére. Ehhez a hajtások alsó részéről szedjük le a leveleket, és dugjuk a hajtásokat 2-3 cm mélyen a talajba. A következő év tavaszán már szét is ültethetjük a meggyökeresedett, kis zsálya töveket.

Még több hasznos kertápolási tippért látogasson el weboldalunkra: http://stihlnemzedekek.hu/kertapolasitippek

Írta: Beh Mariann

A STIHL kertápolási szakértője