A chili termesztése 

A chili termesztésének már februárban vagy március elején nekiláthatunk. Ekkor a biztos helyről származó chili magokat kifertőtlenített edénybe tesszük, de előtte az edény aljába néhány réteg vastagon papírtörlőt helyezünk. Hogy magasabb hőmérsékletet és páratartalmat biztosítsunk a magoknak, az edény tetejét folpackkal lezárjuk, és az edényt a lakás legmelegebb részébe rakjuk olyan helyre, ahol nem éri a magokat közvetlen napfény. Ügyelünk rá, hogy a magok ne száradjanak ki, kézi permetezővel pótoljuk minden nap a vizet, az öntözővíz szobahőmérsékletű legyen. Az öntözéskor hagyjuk a csírázó magokat 1-2 órát levegőzni. A magok csírázásához 25-30°C körüli hőmérséklet, 70-80%-os páratartalom az optimális. A csíráztatást természetesen végezhetjük tápanyagdús talajjal feltöltött ültető tálcákban, cserepekben is. Ilyen esetben is érdemes a kezdeti időszakban az edény tetejét folpackkal lefedni, a folyamatos öntözésre, a magas hőmérsékletre és páratartalomra szintén ügyelni kell. A vetőmagokat a csomagoláson feltüntetettek szerint 0,5-1 cm mélyre vessük a földbe. Miután megjelentek a talajfelszínen a szikleveles növénykék, már nincs szükség az edény tetején elhelyezett folpackra, és alacsonyabb, 18-22°C hőmérséklet az ideális. A kis növényeknek nem kedvez sem a túl magas páratartalom, sem a túl nedves talaj, mert ez könnyen palántadőléshez vagy penészedéshez vezethet, éppen ezért a helyiséget, ahol vannak, naponta többször szellőztessük. A palánták a májusi fagyok után kerülhetnek a szabadba, napos vagy félárnyékos helyre. Ekkor kiültethetjük a chilit szabadföldbe vagy cserepekben is nevelhetjük. A chilit öntözzük rendszeresen, de ügyeljünk rá, hogy a föld ne legyen túl nedves, ha cserépben neveljük, ne maradjon az edényben pangó víz.

A chili felhasználása és gyógyhatásai 

A chili kedvelt ízesítő a konyhában. Frissen és szárítva is használható, íze frissen édeskésebb. A friss chiliből készíthetünk szószt, krémet vagy fűszerolajat. Szárítása során először vágjuk félbe a chilit, majd így álljunk neki az aszalásnak, szárításnak. A szártást aszalógépben is végezhetjük, de száraz, napfénytől védett, szellős helyen is remekül ki tudjuk szárítani. A chili magas vitamin- és antioxidáns tartalmú. A benne található kapszaicinnek rendkívül sok pozitív élettani hatása ismert, csípősségét is ennek a vegyületnek köszönheti. A chilinek híres az antibakteriális tulajdonságáról, amelynek a légúti megbetegedések megelőzésében van nagy szerepe. A kapszaicin emellett serkenti az emésztést, fokozza a vérkeringést és az anyagcserét, így fogyókúra esetén is bevethető. Érdemes tudni, hogy az egyes chili fajták, valamint a paprika fajták kapszaicin tartalma nagyon eltérő lehet. A zöldségként fogyasztott paprikák (például tölteni való paprika, bell paprika vagy kaliforniai paprika) kapszaicin tartalma a legalacsonyabb, míg a legtöbb kapszaicin a Scoth Bonnet és a Habaneró chili fajtákban található. Az egyes paprikafajtákban található kapszaicin mértékét az úgynevezett Scoville-skála mutatja. A skála aszerint rendezi sorrendbe az egyes fajtákat, hogy a paprikában található kapszaicin vegyületet hányszorosára kellene hígítani ahhoz, hogy ne érezzük annak csípősségét. Fontos megemlíteni, hogy a chili a bőrön az égési sérülésekhez hasonló irritációt tud okozni.

Még több hasznos kertápolási tippért látogasson el weboldalunkra: http://stihlnemzedekek.hu/kertapolasitippek

Írta: Beh Mariann

A STIHL kertápolási szakértője