A póréhagyma megjelenése

Hagymatestet nem fejlesztő, kedvelt hagymaféle a póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum), mely a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. A póréhagyma kétéves (vagy évelő), egyszikű növény. Két típusa létezik, a nyári- illetve a téli póréhagyma. A nyári pórék lombozata világosabb, míg a téli póréhagymáké sötétebb színű. A póréhagyma a második évben fejleszt 1,5-1,8 m magas virágszárat. Gömb alakú ernyővirágzata a virágszár végén fejlődik, és sok-sok apró, kétivarú virágból áll. Háromrekeszű tokterméseiben apró, fekete színű magok találhatók. A póréhagyma különböző fajtái mind megjelenésükben, mind hidegtűrésükben különbözhetnek egymástól. Elkülöníthetünk rövid-, (közepes-) és hosszú tenyészidejű fajtákat egymástól. A rövid tenyészidejű póréhagyma fajták leginkább friss fogyasztásra alkalmasak, nyár végén, kora ősszel szedhetők, száruk vékony, zsenge. /A közepes tenyészidejű fajták ősz végén, tél elején szedhetők, erősebb szárú, sötétebb zöld levelű hagymafélék/, míg a hosszú tenyészidejű fajták január és április között szedhetők, száruk rövidebb, de vastagabb, leveleik sötétzöld színűek.

A póréhagyma környezeti igénye

A póréhagyma kifejezetten hidegtűrő, fényigényes hagymaféle. A talaj típusával szemben nem igényes, de nem kedveli a nagyon kötött, rossz vízelvezető képességű talajokat, viszont meghálálja a humuszban és tápanyagokban gazdag talajt. A póréhagyma vízigényes növény, rendszeres öntözése elengedhetetlen megfelelő szerkezetű és méretű szára fejlesztéséhez.

A póréhagyma termesztése

A póréhagymát a kert világos, napos részében termesszük. A talajelőkészítés során juttassunk ki a talajba komposztot, szarvasmarhatrágyát. A talajt legalább 20 cm mélyen műveljük, hogy a póréhagyma gyökerei a megfelelő hosszúságra nőhessenek – tömör talajban ez nem lehetséges. A komposzt kiszórása azért is ideális, mert a komposzttal dúsított talajban jobban hasznosulnak a tápanyagok, a növény ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben, illetve a komposzt növeli a talaj élővilágának aktivitását. A póréhagymát termeszthetjük helyrevetéssel és palántázással is, de nehezen kelő, apró magjai miatt inkább a palántázása ajánlott.

Termesztését -a fajtától függően- januárban vagy májusban kezdhetjük. A téli próhagyma magjait májusban vetjük, június végén, július elején palántázzuk, és majd csak télen szedjük. A téli póréhagyma fagytűrő, egész télen kinn maradhat. A nyári pórét január végén, február elején vetjük világos, meleg, magas páratartalmú helyiségben, a palántákat április közepétől ültetjük ki a szabadba.

A palánták kiültetése előtt a talajt öntözzük be bőségesen, majd ültessük a növényeket 25-30 cm-es sortávolságra és 15-20 cm-es tőtávolságra egymástól. Szedéskor ne kézzel húzzuk ki a póréhagymát a földből, mert könnyen beleszakadhat a szára, használjunk inkább kéziásót.

A póréhagyma sokszínű felhasználása

A póréhagyma kellemes illatú és ízű hagymaféle, íze kevésbé intenzív és markáns, mint a vörös- vagy a fokhagymáé, előnye, hogy télen is szezonja van. Fehér színű, zsenge szára és zöld levelei is ehetőek. Frissen, főzve és sütve is sokszínűen felhasználható. Kalóriaértéke alacsony, ezért fogyókúrába is remekül beilleszthető zöldségféle. Közepes vitamin- és ásványi anyag tartalmú, de B3-vitamin-, kálium- és vastartalma kiemelkedően magas. Friss felhasználásra elsősorban a nyári póréhagyma ideális, míg főzésre, sütésre inkább a téli póré. Frissen tehetjük szendvicsekbe, salátákba, keverhetjük köretekhez. Készülhet belőle (krém)leves, lehet párolni, húsok, burgonya mellett tepsiben megsütni, de akár mártás vagy szósz is készülhet belőle.

További kertápolási tippekért látogasson el weboldalunkra: https://stihlnemzedekek.hu/kertapolasitippek

Írta: Beh Mariann

A STIHL kertápolási szakértője