Fűtött-fűtetlen üvegházak

A fűtetlen üvegház nem jár plusz fenntartási költséggel, és bár a fagyérzékeny növények téli tartására nem alkalmas, egész évben használhatjuk, ha télálló zöldségféléket termesztünk benne. Ezzel ellentétben a fűtött üvegházakban, azaz a melegházakban ősztől tavaszig is magas a hőmérséklet, de az ilyen üvegházak fűtési költsége nagyon magas, főleg, ha az idei energiaárakat vesszük alapul. A melegház és a fűtetlen üvegház köztes megoldása a mérsékelt üvegház, amelynek lényege, hogy télen sem csökken 5°C alá benne a hőmérséklet. Ebben tarthatóak télen a kevésbé fagyérzékeny mediterrán növények, termeszthetünk benne hidegtűrő zöldségféléket, így ez is egész évben használható. Abban az esetben, ha az üvegházat, fólia sátrat elsősorban ősztől tavaszig akarjuk használni, akkor tegyük a kert napos részébe, mert a nyári forróságban az árnyékolást költséghatékonyabb felszerelni, mintha árnyékos helyen az üvegház mesterséges megvilágításáról, fűtéséről kellene gondoskodnunk.

Magaságyás az üvegházban? Miért ne!

Az üvegházban kialakított magaságyások remek megoldást jelentenek az őszi, kora tavaszi zöldségtermesztés során, ráadásul megkíméljük magunkat a hajolgatástól. A magaságyás alsó részébe növényi szerveshulladék kerüljön, amely a korhadás, bomlás során hőtermeléssel jár, ennek köszönhetően az ágyásban magasabb hő keletkezik, mint a szabadföldi termesztés során. Ez télen és kora tavasszal kifejezetten előnyös. A legalsó réteg apróra vágott gallyakból, faágakból álljon, melyeket 15-20 cm magasságban halmozzunk a magaságyás aljába, de egészen nagy farönköket is helyezhetünk ide. A második réteg álljon növényi hulladékból, például fűnyesedékből, lehullott lombból, gyomnövényekből 10-20 cm magasságban. A növényi hulladékot, fagallyakat egy nagy teljesítményű aprítógéppel tudjuk megfelelőre vágni. A harmadik réteg 10-20 cm magas földréteg legyen. A negyedik rétegbe szarvasmarhatrágya és komposzt keveréke kerüljön 10 cm magasságban. Az ötödik, és egyben utolsó réteg a laza, jó minőségű, tápanyagokban gazdag termőföld legyen 10-20 cm magasságban.

Kedvelt, hidegtűrő zöldségfélék

Remekül tűri a fagyokat az évelő borsikafű, a bimbós kel, a brokkoli, a feketegyökér, a fodros kel, a fokhagyma, a galambbegysaláta, a kelkáposzta, a pak choi, a paszternák, a petrezselyem, a póréhagyma, a salotta hagyma, a spenót, a téli porcsin, a vérsóska és a zeller. Közepes fagytűrésű a cikóriasaláta, az endívia, a fejes saláta, a hónapos retek, a jégsaláta, a karalábé, a kerti zsázsa, a mángold, a metélőhagyma, a rukkola és a vörös cikória.

Ideális növénytársítások az üvegházban

Az egymás fejlődésére, növekedésére kedvezően ható zöldségek, fűszernövények társításának lényege, hogy bizonyos növények váladékukkal, kipárolgó illatanyagaikkal távol tartanak adott kártevőket, megelőzik a betegségek kialakulását, segítik egymást az egészséges fejlődésben. A kártevők és a kórokozók megjelenése ellen érdemes aromás fűszernövényeket ültetni a konyhakert sorközeibe. Ősszel ilyen például az évelő borsikafű, a kakukkfű, a petrezselyem, a zeller és a zsázsa. A fekete gyökér mellett jól érzik magukat a salátafélék, a káposztafélék és a spenót. Jó szomszédja a spenót és a mángold a hónapos reteknek, a gumós zellernek, a kerti zsázsának és a metélőhagymának. Ültessük a galambbegysaláta mellé a póréhagymát és a hónapos retket, a paszternák mellé a káposztaféléket, a spenótot és a fokhagymát.

Mediterrán és virágos dísznövények teleltetése az üvegházban

A legtöbb cserepes növényt át tudjuk teleltetni az üvegházban, amennyiben fagymentesen tudjuk azt tartani. Így átteleltethetjük a muskátlit, a petúniát és a leandert. A mediterrán növények közül a dézsákban nevelt narancsfa, mandarinfa, citromfa, babér és az olajfa is jól érzi magát a világos, fagymentes helyen.