Miért jobb a magaságyásban termeszteni, mint hagyományosan?

A magaságyásban termesztett zöldségfélék, fűszer- és gyógynövények gyorsabban fejlődnek, a növények gondozása sokkal kényelmesebben elvégezhető, és még a kártevőkkel, kórokozókkal szemben is jobban tudunk védekezni.

A megfelelő rétegek
A növények intenzívebb fejlődésének egyik oka, hogy az emeltágyásban magasabb hő keletkezik, mint amikor szabadföldön termesztünk. Hogy a rendszer tökéletesen működhessen, fontos, hogy a megfelelő sorrendben és mennyiségben tegyük a magaságyásba a különböző rétegeket. Az első két rétegben beindul a komposztálás folyamata, ami hőtermeléssel jár. Az aljába elsőként 3-5 cm-esre vágott gallyak, faágak kerüljenek 15-20 cm magas rétegben (1. réteg). Az első rétegre 10-20 cm magasan halmozzunk fűnyesedéket, lehullott lombot, egyéb növényi hulladékot (2. réteg). Ezután tegyünk rá 15-25 cm vastagon földet (3. réteg). Maga a termőréteg 20-30 cm magas legyen. Elsőként tegyünk érett komposzttal elkevert szarvasmarhatrágyát rá 10 cm magasan (4. réteg) majd erre tegyük a termőföldet (5. réteg), amihez válasszunk jó minőségű, tápanyagokban dús, laza, jó vízgazdálkodású talajt.


Anyag és elhelyezés
Az emeltágyás készíthetjük fából, téglából, terméskőből, vagy vásárolhatunk olyan kész magaságyást is, amit otthon már csak össze kell illesztenünk. A fából készült magaságyást az összeállítás előtt környezetbarát, fafelület kezelővel kell átkenni, hogy tartósabb legyen, belső felületét érdemes fóliával beborítani. A téglából, kőből kialakított emeltágyás időtállóbb a fánál, valamint jobban megtartja a hőt, aminek hatására a növények gyorsabban fejlődnek majd. Bármilyen anyagból is készüljön a magaságyás, elhelyezése előtt vízmértékkel ellenőrizzük az alatta levő talajt, korrigáljuk az egyenletlenségeket, ha szükséges. Tegyünk a magaságyás aljába téglát egy rétegben, mert így nem juthatnak be a talajból a kártevők. A magaságyás legyen 60-90 cm magas, szélességét a rendelkezésünkre álló hely szerint döntsük el, de fontos, hogy minden részéhez könnyen hozzáférjünk. Az emeltágyás lehetőleg a kert olyan védettebb részébe kerüljön, ahova sokat süt a nap.


Hidegebb időjárás
A magaságyásról ősztől kora tavaszig sem kell lemondanunk, gyakorlatilag egész évben tudunk benne növényeket termeszteni, úgy is funkcionálhat, mint egy melegház. Késő ősztől helyezzünk a magaságyásra egy fóliasátrat (fém- vagy fakeretre kifeszített fátyolfólia), de az üveg- vagy műanyaglap is megfelel. Ezzel biztosítani tudjuk az optimális hőmérsékletet és a páratartalmat a magaságyásban. Ősszel így lehetőségünk lesz olyan hidegtűrő zöldségfélék termesztésére, mint például a borsmustár, a téli porcsin, a leveles kel, az áttelelő spenót vagy a fokhagyma. A tetőnek köszönhetően már kora tavasszal vethetünk magról, hiszen a melegebb mikroklíma hatására gyorsabb és biztonságosabb lesz a kelés és a fiatal növények növekedése, valamint a palánták kiültetését is hamarabb megkezdhetjük a fóliasátor alatt.

Forróság
A nyári kánikulában, hosszan tartó száraz időjárás esetén szükség lehet az emeltágyás árnyékolására, hogy az erős napsugárzás ne perzselje meg a zöldségek, fűszernövények levelét, terméseit. A nyári forróság idejére az ágyások felé feszítsünk ki világos színű vásznat úgy, hogy lehelőleg a kora reggeli és a késő esti órákban érje csak a növényeket a napfény.


Kényelem
És végül, de nem utolsó sorban a kényelemről se feledkezzünk meg, hiszen a munkavégzés sokkal egyszerűbben elvégezhető, ha nem kell folyton hajolgatnunk. A vetés, a gyomlálás, az öntözés, a növények rendszeres gondozása és persze a szüret is könnyebben megy a magaságyásban.

Még több hasznos kertápolási tippért látogasson el weboldalunkra: http://stihlnemzedekek.hu/kertapolasitippek

Írta: Beh Mariann

A STIHL kertápolási szakértője

2020.04.30