A legtöbb zöldség esetében nagy előny, ha tavasszal van lehetőségünk a magok elvetésére és a megfelelő hőmérsékleten való palántanevelésre az üvegházban. Fontos tudunk, hogy minél nagyobb egy üvegház vagy egy fóliasátor, annál könnyebben lehet benne biztosítani a növényeknek megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat.

 

A megfelelő termesztőközeg az üvegházban

Az üvegházban vagy a fóliasátorban nyugodtan használhatjuk a talajszinten a meglévő termőföldet a növénytermesztére. A talajba érett, átrostált komposztot, szarvasmarhatrágya- vagy baromfitrágyagranulátumot keverve tökéletes helyet biztosíthatunk a vetőmagok és a palánták számára.

Készíthetünk magaságyásokat is, így megkíméljük magunkat a hajolgatástól. A magaságyás alsó részébe növényi szerveshulladék kerüljön, amely a korhadás, bomlás során hőtermeléssel jár, ennek köszönhetően az ágyásban magasabb hő keletkezik, mint a szabadföldi termesztés során. Ez télen és kora tavasszal kifejezetten előnyös. A legalsó réteg apróra vágott gallyakból, faágakból álljon, melyeket 15-20 cm magasságban halmozzunk a magaságyás aljába, de egészen nagy farönköket is helyezhetünk ide. A második réteg álljon növényi hulladékból, például fűnyesedékből, lehullott lombból, gyomnövényekből 10-20 cm magasságban.

A növényi hulladékot, fagallyakat egy nagy teljesítményű aprítógéppel tudjuk megfelelőre vágni. A harmadik réteg 10-20 cm magas földréteg legyen. A negyedik rétegbe szarvasmarhatrágya és komposzt keveréke kerüljön 10 cm magasságban. Az ötödik, és egyben utolsó réteg a laza, jó minőségű, tápanyagokban gazdag termőföld legyen 10-20 cm magasságban.

 

A vetőmagok kiválasztása

Az üvegházban szinte minden zöldségfélét és fűszernövényt megtermeszthetünk. Tervezzük meg, hogy milyen növényeket szeretnénk termelni. Készítsünk rajzot az egyes ágyásokba kerülő növényekről, vegyük figyelembe melyek azok a fajok, amik jól érzik magukat egymás közelében és azt is, hogy miket ne ültessünk össze. A burgonya mellett a kömény elősegíti a gumók fejlődését. Jó szomszédok a salátafélék és a zamatos turbolya, mert a turbolya távol tartja a levéltetveket és a hangyákat. A kapor fokozza az uborka, a káposzta és a cékla ellenállóképességét, valamint segíti a sárgarépa és az uborkamagok gyors és optimális csírázását. A fokhagyma óvja a mellette levő szamócát, sárgarépát, paradicsomot a gombás megbetegedésektől. A kerti bazsalikom megelőzi a lisztharmatfertőzést. A körömvirág és a bársonyvirág elűzi a fonálférgeket a burgonyától és a paradicsomtól.

A vetőmagok beszerzésekor válasszunk zárt, sérülésmentes csomagolásúakat, a csomagoláson legyen feltüntetve a szavatossági idő. A vetőmagokat tároljuk száraz és hűvös helyen. A felbontott zacskókban lévő, megmaradt vetőmagokat tegyük légmentesen zárható dobozokba. A tavalyról vagy még régebbről megmaradt, a csomagolás szerint lejárt vetőmagokat ne szabadföldbe, hanem cserepekbe vagy balkonládába vessük. A magokat vessük el a csomagoláson feltüntetett mélységben.

Vessünk porhanyós, átszitált, érett komposzt és homok keverékébe, öntözzük a talajt minden nap kézi permetezővel. A cserepeket, balkonládákat tegyük világos helyre. 1-2 évig csíraképes, tehát rövid időn belül elveszti a csírázóképességét a hagymafélék, az édeskömény, a rebarbara, a kapor vagy a petrezselyem magja. 2-4 évig őrzi meg csírázóképességét a cékla, paprika, a paradicsom, a borsó, a bab, a retek, a sárgarépa, a spenót és a zeller magja. 4-6 évig csíraképes a káposztafélék, a paradicsom és a paprika magja. Akár 6-8 évig is csíraképes marad a sütőtök, a spárgatök, a görögdinnye, a sárgadinnye, és az uborka magja.

 

Vetés lépésről lépésre az üvegházban

A legtöbb vetőmagot vetés előtt érdemes beáztatni, mert a csírázás így napokkal lerövidíthető. Az apróbb magokat 4-5 órára, a nagyobbakat 1-2 napra áztassuk vízbe, a legjobb, ha erre a célra esővizet tudunk használni. A magokat a csomagoláson feltüntetett ültetési mélység szerint vessük el. A sekélyen vetett mag könnyebben kiszáradhat, megdőlhet, a túl mélyre vetett mag lassabban kel ki, deformált lehet.  A vetésre tökéletes az érett, átrostál komposzt, amit tőzeggel és homokkal keverhetünk el. Az elvetett vetőmagokat öntözzük minden nap úgy, hogy nehogy kimossuk őket a talajból, erre remekül használható egy kézi vízpermetező. Az üvegházban az ősz folyamán sem kell lemondanunk a zöldségekről. Hidegtűrő zöldségféle a spenót, a sóska, a mángold, a leveleskel, a bimbóskel, a hagymafélék, a fokhagyma és a vöröshagyma, a rukkola, a téli porcsin és a madárbegysaláta.

 

A zöldségpalánták gondozása

Sok zöldséget, fűszernövényt szabadföldbe vethetünk, de vannak olyanok is, amelyek esetében inkább a palántanevelés javasolt. Szabadföldbe vethetjük a spenótot, a sóskát, a mángoldot, a sárgarépát, a fehérrépát, a petrezselymet, a borsót, a retket és a céklát. Palántának neveljük a paradicsomot, a padlizsánt, a paprikát, az uborkát, a cukkinit, a tököt, a karfiolt, a kelbimbót, a fűszernövények közül a bazsalikomot, a koriandert.

A palántanevelés során a bevetett balkonládákat, cserepeket a magok keléséig öntözzük minden nap, de még jobb, ha a cserép alatti tálcába is öntünk naponta vizet. Inkább többször, de egyszerre kevesebb vizet használva öntözzünk. A néhány leveles növénykéket új helyükre tűzdelhetjük, amikor már túl szorosan helyezkednek el egymás mellett. Ilyenkor legyünk nagyon óvatosak, hogy a még gyenge gyökérzet minél kevésbé sérüljön. A kis palántákat átültethetjük egyesével vagy nagyobb cserepekbe többet is tehetünk, de ilyenkor már hagyjunk számukra megfelelő helyet a növekedéshez. Az itt megerősödött palántákat ezután már végső helyükre ültethetjük.

 

Az üvegházban felbukkanó kártevők elleni védekezés

Az üvegház zárt, meleg, nedves terében könnyebben elszaporodhatnak a kártevők és a kórokozók, mint a szabadföldön. Az üvegházban törekedjünk a megelőzésre, néhány praktikát betartva csökkenthetjük a betegségek kialakulását. Ilyen például az ágyásokban kialakított megfelelő növénytársítások. Érdemes a zöldségek mellé bársonyvirágot és körömvirágot vetni, különböző fűszernövényeket, például borsikafüvet, zsályát, bazsalikomot, petrezselymet ültetni, fokhagymát, vöröshagymát duggatni.

Az öntözést a reggeli órákra időzítsük, mert az esti órákban végzett öntözés után éjszaka nedvesek maradnak a növények, így könnyebben felbukkanhatnak az olyan kórokozók, mint például a lisztharmat. Készítsünk természetes növénykondicionáló, erősítőszert csalánlevélből, pitypangból, fekete nadálytőből. A felsorolt növények leveles hajtását, leveleit főzzük meg, hagyjuk ázni legalább 24 órát, majd szűrjük le, és ezzel permetezzük a zöldségeket. A szívogató életmódot folytató levéltetvek számos növényi vírus terjesztésében vesznek részt. Hatásos az ellenük való védekezésben a sárga ragacsos lap kihelyezése, amely vonzza őket. A termesztett növényeinket rendszeresen vizsgáljuk meg, ha szükségesnek látjuk, használjunk növényvédőszereket, lehetőleg olyanokat, amelyek biotermesztésben engedélyezettek. Permetezéskor az üvegház méretétől függően kézi működésű, oldalra akasztható vagy háti permetezőt használjunk.