Gránátalma a kertben – Nálunk is megterem

Nem véletlenül szentelték a gránátalmát Hérának, Zeusz feleségének: a termésében fejlődő sok mag a termékenységét szimbolizálja. A régóta termesztett egzotikus növény a hazai kertekben is szépen terem, a kifejlett bokrok akár több méter magasra nőhetnek.

A gránátalma jellemzői

 

A gránátalma (Punica granatum) Közép- és Dél-Ázsiában, valamint Iránban és Afganisztán szubtrópusi területein őshonos. Napjainkban számos helyen termesztik, melyek közül kiemelkednek Dél-Amerika melegebb vidékei, Észak-Afrika, Dél-Tirol és Kína is. Neve az úgynevezett pun almára és a gránátszerű, fényes húsú magokra (granatum) utal. Sok változata ismert. A különböző fajtákat a termés színe alapján négy csoportra oszthatjuk. Megkülönböztetünk sötétpiros, sárgászöld, valamint fehér és feketésibolya termésszínű gránátalmákat. Ezek közül a sötétpiros és a sárgászöld a legelterjedtebb.

 

A szubtrópusi gránátalma általában 1-5 m magas lombhullató bokorrá, ritkábban kisfává fejlődik. Törzse alacsonyan elágazó, vékony, koronája sűrű. A fiatal hajtások zöldespiros színűek, az idősebb vesszők szürkésbarna vagy barna színűek. Az idősebb növények vesszőin szúrós, tüskeszerű hajtások jelenhetnek meg. A gránátalma átellenesen álló levelei sűrűn állnak, nyelük rövid, színük fényes zöld, gyakran pirosas árnyalatú. 

 

Hajtásonként 1-5 virág fejlődik a növény életkorától és a környezeti körülményektől függően. A virágok az oldalhajtások csúcsán és a levelek hónaljában találhatók. A júliustól őszig nyíló virágok érdekessége, hogy vagy nagyon rövid kocsányon helyezkednek el vagy kocsány nélküliek. Előfordulnak csak nő- vagy csak hímvirágot fejlesztő növények, de a gyakori az, hogy egy virágban megtalálhatóak a porzószálak és a termő is, terméseket ezekből várhatunk. Az ilyen virágokat általában öt csészelevél és öt sziromlevél alkotja, de vannak 8-10 csésze- és sziromlevelű, telt virágú változatok is. A virágok nagyok, mutatósak, 5-7 cm átmérőjűek és 4-6 cm hosszúak. A húsos, vastag csészelevelek élénkpiros színűek, minden tekintetet magukra vonzanak. A sziromlevelek többnyire világospiros színűek, de léteznek pirosas-fehér, valamint fehér és sárga változatok is. A szabálytalan elrendeződésben álló porzószálak 0,5-1 cm hosszúak, aranysárga, ovális portokokat tartalmaznak. A termőrész úgynevezett cellákból áll, melyekben nagyon sok apró magkezdemény található.

 

A gránátalma alapvetően a meleg, száraz nyarú, hideg telű mediterrán vidékeken érzi jól magát, de meleg őszön hazánkban is beérnek termései. Nagyméretű termése 6-12 rekeszes sok magvú bogyótermés. A termések 5-12 cm átmérőjűek, tömegük 20-80 dkg. Az érett termések héja fényes, sima, általában piros színű, de léteznek sárgászöld, fehér és feketéslila színű változatok. A termésen látható koronaszerű rész a megmaradt csészeleveleknek köszönhető. A termésben rengeteg mag található, egy-egy termésben akár ezer mag is lehet. A magokat piros, rózsaszín vagy sárgásfehér színű, fényes hús veszi körül.

 

Szintén kedvelt dísznövény a gránátalma törpe változata, a Prunica granatum var. nana, mely különleges virágaival és 3-5 cm nagyságú terméseivel gyönyörködtet. 50-100 cm magasra nő, ezért ültetése kisebb kertekbe is ajánlott.

A gránátalma szüretelése

 

A gránátalma termése csak meleg, elhúzódó őszön tud beérni. A terméseket éles késsel vagy metszőollóval, a szárrésszel együtt vágjuk le. A gyümölcsök száraz, fagymentes helyen sokáig tárolhatók. A termés sok hasznos tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. 

 

A gránátalma környezeti igénye

 

A gránátalma fény- és melegigényes, ezért ültessük a kert védett, legmelegebb, napos részébe, ahol egyáltalán nem éri árnyék. Nem igényes a talajra, csaknem minden talajtípuson megél, de a tápanyagokban és humuszban gazdag, laza vagy középkötött talajon érzi legjobban magát. Cserépben termesztve ültessük laza, tápanyagban dús földbe, tápoldatozzuk rendszeresen tavasztól nyár közepéig. Nem vízigényes, szabadföldbe ültetve csak nagyon száraz időjárás esetén szükséges öntözni. A cserépben nevelt gránátalmát azonban rendszeresen szükséges öntözni. 

 

A gránátalma gondozása, fagytűrőképessége

 

A több éves gránátalmabokrok nem igényelnek különösebb ápolási munkákat. Egyedül az idősebb bokrok esetében lehet szükség metszésre abban az esetben, ha bizonyos hajtások befelé nőnek vagy tavasszal vízhajtások jelennek meg. Tavasszal vizsgáljuk meg a bokrot, és ha néhány vesszőt fagykár ért, azokat metsszük ki. A szabadföldbe ültetett növényeket nem támadják meg kórokozók, kártevők, de a cserépben termesztett gránátalmán a gyapjas pajzstetű, a levéltetű, a takácsatka és a liszteske megjelenhet. 

 

A fiatal bokrokat és azokat a növényeket, melyek fagynak kitett helyen vannak, télen védeni kell a fagyoktól. Takarjuk a talajhoz közeli részeket földdel, míg a többi részen szalmával, gallyakkal, náddal védjük a növényt. A cserépben nevelt gránátalma bokrokat télen vigyük hűvös, de fagymentes, világos helyiségbe. Havonta egy-két alkalommal öntözzük a földjüket.

 
2021.06.11