Mi az a komposztálás?

A komposztálás folyamatáról hosszabban korábban már itt írtunk és a STIHL KERTértők podcast műsorában itt beszéltünk róla, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a komposztálás során a kertben és a háztartásban keletkező szerves hulladékból számtalan hasznos szervezet közreműködésével nyerjük a komposztot, amely éretten kielégítő tápanyagtartalmú nyersanyagot tartalmaz a növények számára, felpezsdíti a talaj élővilágának aktivitását, valamint magas rosttartalmának köszönhetően kitűnő a vízmegtartó képessége, ezért a vetés és a palántázás során is jól használható. A komposzt a talaj felső rétegébe keverve javítja a talaj minőségét és szerkezetét, és humusszal látja el a talajt. Az ilyen talajban a növények gyökerei sokkal könnyebben tudják felvenni a talajban található tápanyagokat.

 

Milyen élőlények élnek a komposztálóban?

Egy hatékonyan működő komposztálóban a szemmel is látható élőlények (például ászkarákok, pókok, százlábúak, giliszták) mellett több milliárd mikroorganizmus, különböző baktériumok, gombák, állati egysejtűek élnek. Sok élőlény egy-egy meghatározott nyersanyagcsoport lebontására specializálódott. A komposztálás kezdetén a legkisebb élőlények munkálkodnak. Nagy hőtermelés mellett baktériumok és gombák aprítják a nyersanyagot. A hőmérséklet csökkenésekor a sugárgombák lépnek színre, melyek az olyan nehezen bontható anyagokat, mint a lignin és a cellulóz bontják le. Az elhalt növényi maradványokból, baktériumokból, gombákból táplálkozik számtalan egysejtű állat és apró méretű állatok, mint például a fonalférgek vagy az atkák. Ezekkel rablóatkák, százlábúak, pókok és különböző bogarak táplálkoznak. Növényi maradványokat fogyasztanak az ászkák és a giliszták. A giliszták felszívják a mikroorganizmusok által bomlásnak indult szerves anyagokat, a táplálék felvétele után bélcsatornájukban felszaporodnak az emésztést segítő baktériumok, a szerves és ásványi részecskék alaposan elkeverednek. A giliszta ürüléke nagyon koncentráltan tartalmazza a tápanyagokat, a tápcsatornából ürülő baktériumok a gilisztán kívül további tápanyagokat tárnak fel a talajban.

 

Hogyan kezdjünk bele a komposztálásba?

A komposztálónak legjobb a kertben egy félárnyékos és szélvédett helyet választani, mert a túl nagy meleg vagy hideg gátolja a komposztálóban szaporodó élőlények aktivitását, a szél vizet és meleget von el, így a komposztáló könnyen kiszáradhat. A nyersanyag gyűjtésének legelején érdemes érett és félig érett komposztból az új komposztálónk aljába tenni. Ha még csak mos vágunk bele a komposztálásba, kérdezzünk körbe a közvetlen környezetünkben, kitől kérhetnénk egy vödör érett és/vagy egy vödör még éretlen komposztot. A legegyszerűbb, ha már van sajátunk, és azt használhatjuk. A komposzt ugyanis hemzseg a számunkra láthatatlan, lebontást segítő lakóktól, így a komposztból az új komposztálóba téve gyakorlatilag meggyorsíthatjuk azt a természetes folyamatot, hogy ezek a hasznos mikroorganizmusok a komposztálónkba kerüljenek.

 

Fontos a megfelelő C-N arány

A komposztálás folyamatát befolyásolja a megfelelő szén-nitrogén arány. A komposztálóba kerülő nedves, zöld és a száraz, barna növényi hulladék eloszlása legyen nagyjából azonos vagy minimálisan a zöld legyen benne több. Zöld növényi hulladék a háztartási hulladék, a zöldség- és gyümölcs maradványok, a gyomnövények, a zöld növényi részek, száraz, barna hulladéknak számítanak a faágak, a gallyak, a széna és a szalma, a natúr, festékmentes papír.

A komposztálás folyamata annál gyorsabban megy végbe, minél kisebbre aprítjuk a komposztálóba kerülő növényi hulladékot, mert a komposztálóban lévő baktériumok és gombák ezeket könnyebben bontják le. Nagy segítség a kertben keletkező növényi hulladék aprításában egy erős aprítógép, melynek használatával könnyedén rendet teremthetünk a ház körül. A komposztálás folyamata akár hónapokkal gyorsabban megy végbe, ha a komposztra nem nagy növényi részeket, hanem apróra vágott növényi hulladékot teszünk.

Különösen csendes aprítógép a STIHL GHE 105 nagy teljesítményű elektromos komposztáló-aprító gép, amely tépőfogas tárcsával, megfordítható aprítókéssel, szárnyas késsel és alumínium ellentárcsával ellátott, kerten belüli szállítása nagyon egyszerű a kerekeknek és a nagy fogantyúknak köszönhetően. Praktikus, lóhere alakú nyílása az elágazó gallyak betöltésére is alkalmas, míg a négyzet alakú nyílás a lágyszárú növényi hulladék (pl. gyomnövények, lomb, gyümölcs, zöldség) aprítására szolgál.

 

Gyorsítsuk trágyalevekkel a komposztálás folyamatát!

A híg trágyalevek segítik a komposztálóban élő hasznos élőlények, többek között a giliszták lebontó munkáját. A leveket magunk is elkészíthetjük, így évente többször segíthetjük a komposzt érését. Szerves trágyalevet készíthetünk például csalánból, gyermekláncfűből, fekete nadálytőből, egyéb gyomnövényekből és fűszernövényekből. A legjobb, ha a növényeket esővízben áztatjuk egy-két hétig, majd a komposztálóra öntjük.

 

Kőport a komposztálóba?

,,A kőpor adagolása mindenekelőtt a mikroorganizmusok aktivitását növeli a komposztban, ami egy jobb trágyagiliszta-szaporulatot és ezzel összefüggésben gyorsabb átalakulást, érlelődést jelent.” – olvashatjuk Monika Biermaier – Ilse Wrbka-Fuchsig: Komposztáljunk! című könyvében. A különböző kőporok az akvarisztikáért rajongók vagy a dísztó tulajdonosok körében is ismertek lehetnek adszorpciós képességükről, ammónium megkötő tulajdonságukról. Kőporokat, ásványi adalékanyagokat a komposztálóba több okból is érdemes tennünk. Az egyik, hogy megkötő tulajdonságuk miatt megakadályozzák a hasznos anyagok kimosódását, valamint fontos ásványi anyagokkal dúsítják a komposztálót.

 

Felhasznált irodalom:

Monika Biermaier – Ilse Wrbka-Fuchsig: Komposztáljunk! Mezőgazda Kiadó